7754 Bóly, Bánki Donát u. 5.
Telefon: +36 20 474 5612 E‑mail: kovi@boly.hu

Villányi borvidék

A Villányi borvidék Magyarország legdélebbi borvidéke. A szőlőtermesztés története egészen a római időkig nyúlik vissza. Honfoglaló őseink, a 10. században a rómaiak művelési módszereit vtték át, s folytatták a szőlőművelés és borkészítés mesterségét. A borvidékre ma főként jellemző vörösbortermelést a 16. századi török hódítók elől menekülő szerb népcsoportoknak köszönhetjük. Ők hozták magukkal a Kadarka fajtáját és a vörösborkészítés tudományát. A 17. század végére, a török uralomnak köszönhetően a régió szinte teljesen elnéptelenedett, a szőlő és bortermelés csaknem megszűnt. A népességfogyásnak a 18. századi  betelepítések vetettek véget, a török birodalom bukása után. Az idetelepült német ajkú lakosság hatására a szőlő- és bortermelés jelentős fejlődésnek indult, a vidék felvirágzott.

 

A bevándorló svábok meghonosították a Portugieser fajtáját, ami a mai napig jellegzetes. Ekkor létesültek a híres pincesorok is. A 19. században megérkezett a Kékfrankos (Lemberger). Később, -a filoxéra járvány után- a francia fajták, a  Cabernet Franc és Sauvignon, a Merlot és a Pinot Noir is. A villányi borvidék aranykorába lépett, a családi birtokok világszerte ismert, kiváló minőségű bortermelése miatt. A II. világháború utáni államosításokkal a kialakult családi birtokrendszer teljesen megszűnt. A termelés több, mint 40 évig nagyüzemi, állami szövetkezetekben zajlott. A cél a minőség helyett a mennyiségre tevődött át. A politikai rendszerváltást követően, a 1990-es évek elején ismét lehetőség nyílt családi vállalkozások alapítására. A villányi borvidéken sok gazda, többek között Kovács János is, ekkor alapította meg vállalkozását. A borvidék az ezt követő években alakította ki jelenlegi arculatát.

Napjainkban, a Villányi borvidék lankáit mintegy 2500 Ha szőlőültetvény borítja. A borvidék két fő régióra tagolódik. A főként testes vörösborairól híres villányi régióra, valamint a siklósi régióra, ahol a fehér fajták dominálnak.

A Villányi hegység, elhelyezkedése és fekvése révén, szőlőtermelésre ideális terület. Klímája kontinentális, szubmediterrán jelleggel. A szubmediterrán hatást a Földközi tenger felől beáramló meleg levegő okozza, amely a kelet-nyugati irányú hegyvonulatok védett, déli lejtőin egyedi mikroklímát hoz létre. Az időjárást meleg, száraz, viszonylag hosszú tenyészidőszak jellemzi. 

Az egyik legmelegebb, és napsütésben leggazdagabb borvidékünk. Az éves középhőmérséklet 11-12 Celsius fok, a napsütéses órák száma pedik 2100-2200, évente. Az aszályos évek ritkák. Talaja főként aVillányi-hegység mészkövére rakódott, valamint vörös agyaggal és barna erdőtalajjal kevert lösz. A talajok mindegyike semleges, vagy enyhén lúgos, jó víztartó képességű talaj, amely vízerekben is gazdag.

 

Kékszőlők: Portugieser, Kékfrankos, Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc, Merlot, Pinot Noir, Kadarka, Zweigelt, Syrah

 

Fehérszőlők: Olaszrizling, Chardonnay, Hárslevelű, Rajnai rizling, Sauvignon Blanc, Cserszegi fűszeres Tramini, Királyleányka, Rizlingszilváni, Zengő, Szürkebarát